Webhelyünk cookie-kat használ, melyekkel a legjobb böngészési élményt biztosítjuk. A használatával Ön hozzájárul ezekhez.

GYIK KAV

 KAV RGB 313w

TÁJÉKOZTATÓ

A Kormány 284/2018. (XII.21.) számú rendeletével 2019. január 1-től a Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpont (KAV) Nonprofit Kft.-t jelölte ki a:

  • járművezetők vizsgáztatására, valamint azok
  • utánképzésére és képzésfelügyeletére, illetve a
  • közúti közlekedési szakemberek vizsgáztatására és képzésfelügyeletére, továbbá a
  • közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatával kapcsolatos feladatokat ellátására.

A vonatkozó közfeladatok – ide értve elsődlegesen a vizsgáztatás és a vizsgálatok lefolytatását – ellátásának folytonossága és folyamatossága biztosított, a képzőszervek tájékoztatása a szakrendszereken keresztül, valamint a Vizsgaközpont honlapján, a http://www.kavk.hu címen elérhető portálon naprakészen történik.

A Vizsgaközpont a közúti járművezetők vizsgáztatását jelenleg a fővárosi és megyei kormányhivatalok, valamint továbbra is a névjegyzékben szereplő, közúti járművezetői vizsgabiztosok közreműködésével látja el a szokásos vizsgahelyszíneken a megszokott ügyintézéssel, azonban a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésével, továbbképzésével, utánképzésével és vizsgáztatásával összefüggő vizsgadíjakat, valamint a szaktanfolyami okmányok kiállításának eljárási díját a Vizsgaközpont részére – a lentebb felsorolt számlaszámra -, átutalással kell megfizetni. A meghatározott díj átutaláson kívül készpénzben is megfizethető.

 

Mi a KAV?
Mi a KAV feladata?
Mikortól kezdte meg a KAV a tevékenységét?
Mik a KAV létrehozásának előnyei?
Ki alapította és ki felügyeli a KAV-ot?
Mi a Vizsgaközpont számlaszáma?
Hol lesz a KAV Ügyfélszolgálata?
Változnak-e a vizsgadíjak?
Meddig lehet az nkh.gov.hu weboldalt használni?
Továbbra is a képzőszervek intézik a vizsgára való jelentkezést, vagy a tanulónak kell magának?
Megmarad-e a személyes jelentkezés lehetősége, vagy csak a kavk.hu oldalon keresztül lehet majd vizsgára jelentkezni?
Hova lehet majd panasszal fordulni (a KAV ellen)?
Melyek a Közúti járművezető képzés és vizsgáztatás rendszere Jogszabályi alapjai?
Milyen a Közúti járművezető képzés menete?
Melyek az elméleti tanfolyamra való jelentkezés feltételei?
Mely időpontokban történhet az éjszakai vezetés a forgalmi oktatás során?

Melyek a Nemzeti vezetői engedély kategóriák?
Melyek a járművezetésre jogosító okmányok kiadására vonatkozó életkori feltételek?
Melyek a kötelező óraszámok és teljesítendő menettávolságok a közúti járművezető-képző tanfolyamokon?
Milyen a képzés és a vizsgák sorozata?
Kik végzik a Közúti járművezetők vizsgáztatását?
Melyek az elméleti vizsgatárgyak, és mennyi a gyakorlati vizsgatárgyak vizsgaideje (percben)?
Melyek az elméleti vizsgáztatás főbb adatai?
Melyek a forgalmi vizsga sikertelenségét okozó hibák?

 

Mi a KAV?

Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpont Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság; Székhely: 1119 Budapest, Than Károly utca 3-5.

 

Mi a KAV feladata?

A közúti járművezetők vizsgáztatása, utánképzése és képzésfelügyelete, a közúti közlekedési szakemberek vizsgáztatása és képzésfelügyelete, a közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatával (PÁV) kapcsolatos feladatok ellátása.

 

Mikortól kezdte meg a KAV a tevékenységét?

A KAV 2019. január 1-től kezdte meg működését. A vonatkozó közfeladatok – ideértve elsődlegesen a vizsgáztatás és a vizsgálatok lefolytatását – ellátásának folytonossága és folyamatossága biztosított, a képzőszervek tájékoztatása a szakrendszereken keresztül, valamint a Vizsgaközpont honlapján, a http://www.kavk.hu címen elérhető portálon naprakészen történik.

 

Mik a KAV létrehozásának előnyei?

A Vizsgaközpont létrehozásának előnyei:

  • A megfelelő létszámú vizsgabiztosi állomány biztosításával, valamint hatékonyabb kapacitáskihasználásával és a középtávon megvalósítandó folyamatos vizsgaszervezési módszerek alkalmazásával jelentősen csökkenthető a vizsgákra való várakozási idő.
  • A vizsgáztatás országosan egységes módszertan alapján és egységes műszaki színvonalon valósul meg.
  • Az országosan egységes irányítás megvalósításával minden vizsgahelyen egységes módszertan alapján történik a vizsgáztatás, valamint azonos műszaki színvonalú infrastruktúrán (számítógép, rutinpálya, gyakorlati eszközök stb.).
  • Az egységes szakmai irányítás és a Vizsgaközpont létrehozásának további eredménye az erőforrások országosan optimalizálható elosztásának megteremtése, a szakértői tevékenység jellegéhez illeszkedő működési modell és hatékony folyamatok kialakítása.

 

Ki alapította és ki felügyeli a KAV-ot?

A KAV-ot a KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. alapította, a szakmai felügyeletet az Innovációs és Technológiai Minisztérium látja el.

 

Mi a Vizsgaközpont számlaszáma?

11711003-21463062-00000000, amelyet az OTP Banknál vezetnek.

 


Hol lesz a KAV Ügyfélszolgálata?

Bővebben: http://utankepzes.hu/index.php/az-utankepzes/134-kav-vizsgakozpontok

 

Változnak-e a vizsgadíjak?

A vizsgadíjak mértékét jogszabály határozza meg, jelenleg nem változtak a vizsgadíjak.

 

Meddig lehet az nkh.gov.hu weboldalt használni?

A közúti járművezetők vizsgáztatása, utánképzése és képzésfelügyelete, a közúti közlekedési szakemberek vizsgáztatása és képzésfelügyelete, valamint a közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatával (PÁV) kapcsolatos általános információk a www.kavk.hu portálon elérhetőek.

 

Továbbra is a képzőszervek intézik a vizsgára való jelentkezést, vagy a tanulónak kell magának?

A kategóriás képzések vizsgáira való jelentkezés szervezése a képzőszervek (autósiskolák) feladata.

 

Megmarad-e a személyes jelentkezés lehetősége, vagy csak a kavk.hu oldalon keresztül lehet majd vizsgára jelentkezni?

A kategóriás képzések vizsgáira való jelentkezés folyamata nem változott.

 

Hova lehet majd panasszal fordulni (a KAV ellen)?

A mindenkor hatályos jogszabályok szerint lehet panasszal élni, elsősorban a Vizsgaközpont, vagy a felügyeleti szerv megkeresésével.

 

Melyek a Közúti járművezető képzés és vizsgáztatás rendszere Jogszabályi alapjai?

Jogszabályi alap (a jogszabályi hierarchia figyelembe vételével)

  • a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény
  • a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának általános szabályairól szóló 179/2011. (IX. 2.) Korm. rendelet
  • a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól szóló 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet

 

Milyen a Közúti járművezető képzés menete?

Minden vezetői engedély kategória megszerzése tekintetében tanfolyami (képzési) kötelezettség áll fenn.

A képzést a közlekedési hatóság engedélyével (képzési engedéllyel) rendelkező képző szerv tarthatja, mely képző szerv szakmai vezetője az iskolavezető.

 

Melyek az elméleti tanfolyamra való jelentkezés feltételei?

Képzésre az vehető fel, aki:

  1. a megszerezni kívánt vezetői engedély kiadásához szükséges, jogszabályban meghatározott életkort betöltötte, vagy tanfolyami képzés esetén annál legfeljebb 6 hónappal fiatalabb,
  2. nem gépjármű vezetésére jogosító vezetői engedély megszerzésére irányuló vizsga esetén, írni, olvasni tud
    [vagyis mezőgazdasági vontató („T”), lassú jármű, segédmotoros kerékpár („AM”) és villamos („V”) vezetésére jogosító vezetői engedély megszerzése esetében elégséges az írni, olvasni tudás],
  3. megfelel az elméleti vizsgára bocsátás feltételei közül az alábbiaknak:
    • „C” kategóriás vizsgához „B” kategóriára érvényes vezetői engedélye van;
    • „D” kategóriás vizsgához „B” és „C” kategóriára érvényes vezetői engedélye van;
    • a kombinált kategóriás vizsgákhoz a vonó jármű kategóriájára érvényes vezetői engedélye van, és a külön jogszabályban meghatározott kezdő vezetői minősítés megszűnt;
    • a „Trolibusz” kategóriás vizsgához „B” kategóriára érvényes vezetői engedélye van;
    • „C1” kategóriás vizsgához „B” kategóriára érvényes vezetői engedélye van;
    • „D1” kategóriás vizsgához „B” kategóriára érvényes vezetői engedélye van.
  4. a vizsgára bocsátás feltételeiről – így különösen a külön jogszabályokban megfogalmazott orvosi, pályaalkalmassági és közlekedésbiztonsági feltételekről – igazoltan tájékoztatásban részesült,
  5. a képzés megkezdésekor a gépjármű vezetésére jogosító vezetői engedély megszerzésére irányuló vizsga esetében az alapfokú iskolai végzettség meglétéről a jelentkezési lapon nyilatkozik.

 

Mely időpontokban történhet az éjszakai vezetés a forgalmi oktatás során?

ejszakai vezetes

(Nagyobb méretben való megtekintéshez kattints a képre.)

Melyek a Nemzetközi vezetői engedély kategóriák?

„AM” kategória

Segédmotoros kerékpárok (robogók), azaz kétkerekű segédmotoros kerékpárok
(L1e kategória) vagy háromkerekű segédmotoros kerékpárok (L2e kategória), amelyek legnagyobb tervezési sebessége 45 km/h (kivéve azokat, amelyek legnagyobb tervezési sebessége 25 km/h-nál kisebb vagy azzal megegyezik), és az alábbi jellemzőkkel rendelkeznek:

a) kétkerekű típusnál a motor:

– hengerűrtartalma nem nagyobb 50 cm3-nél a belsőégésű motorok esetében, vagy

– folyamatosan leadott legnagyobb névleges teljesítménye nem több 4 kW-nál elektromos motor esetében;

b) háromkerekű típusnál a motor:

– hengerűrtartalma nem nagyobb 50 cm3-nél a külső gyújtású motorok esetében,

– legnagyobb hasznos teljesítménye nem több 4 kW-nál egyéb belsőégésű motorok esetében, vagy

– folyamatosan leadott legnagyobb névleges teljesítménye nem több 4 kW-nál elektromos motorok esetében;

Könnyű négykerekű motorkerékpárok (mopedautó), amelyek terheletlen tömege nem több 425 kg-nál (L6e kategória), a 45 km/h-t meg nem haladó legnagyobb tervezési sebességű elektromos járművek esetében az akkumulátorok tömegét nem számítva, és amelyek

– hengerűrtartalma nem nagyobb 50 cm3-nél a külső gyújtású motorok esetében;

– legnagyobb hasznos teljesítménye nem több 6 kW-nál egyéb belsőégésű motorok esetében, vagy

folyamatosan leadott legnagyobb névleges teljesítménye nem több 6 kW-nál elektromos motorok esetében.

„A1” kategória – olyan motorkerékpár, amelyek hengerűrtartalma a 125 cm3-t, teljesítménye a 11 kW-ot, teljesítmény/tömeg aránya pedig a 0,1 kW/kg-ot nem haladja meg, továbbá olyan motoros triciklik, amelyek teljesítménye a 15 kW-ot nem haladja meg
„A2” kategória – olyan motorkerékpár, amelyek teljesítménye a 35 kW-ot, teljesítmény/tömeg aránya pedig a 0,2 kW/kg-ot nem haladja meg, és amelyet nem kétszer akkora teljesítményű járműből alakítottak át
„A” kategória – olyan motorkerékpár, amely nem tartozik az „A1” és „A2” kategóriába, az „A” korlátozott kategóriába, továbbá motoros triciklik, amelyek teljesítménye a 15 kW-ot meghaladja
„B1” kategória – négykerekű motorkerékpárok, amelyek terheletlen tömege nem haladja meg a 400 kg-ot (L7e kategória) (az árufuvarozásra szánt járművek esetében az 550 kg-ot), az elektromos járművek esetében az akkumulátorok tömegét nem számítva, és amelyek legnagyobb hasznos teljesítménye nem haladja meg a 15 kW-ot; ezek a járművek motoros tricikliknek minősülnek, és teljesíteniük kell az L5e kategóriába tartozó motoros triciklikre alkalmazandó műszaki követelményeket, kivéve, ha külön irányelvekben ettől eltérő rendelkezés szerepel.
„B” kategória

a) A 3500 kg-ot meg nem haladó megengedett legnagyobb össztömegű gépkocsi, amely a vezetőn kívül legfeljebb nyolc utas szállítására tervezett és gyártott gépjármű;

b) Az a) pont szerinti gépkocsiból és 750 kg megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó (könnyű) pótkocsiból álló járműszerelvény. E járműszerelvény megengedett legnagyobb együttes össztömege legfeljebb 4250 kg;

c) Az a) pont szerinti gépkocsiból és 750 kg megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó (nehéz) pótkocsiból álló járműszerelvény, feltéve, hogy a pótkocsi megengedett legnagyobb össztömege nem haladja meg a vontatójármű saját tömegét. E járműszerelvény megengedett legnagyobb együttes össztömege legfeljebb 3500 kg.

„BE” kategória – „B” kategóriába tartozó vontató jármű és pótkocsi vagy félpótkocsi olyan szerelvénye, amelyben a pótkocsi vagy félpótkocsi megengedett legnagyobb össztömege a 3500 kg-ot nem haladja meg
„C1” kategória – nem a „D1” vagy „D” kategóriába tartozó, 3500 kg-ot meghaladó, de legfeljebb 7500 kg megengedett legnagyobb össztömegű, és a vezetőn kívül legfeljebb nyolc utas szállítására tervezett és gyártott gépjármű, valamint az ilyen gépkocsiból és könnyű pótkocsiból álló járműszerelvény
„C1E” kategória

– „C1” kategóriába tartozó járműből és nehéz pótkocsiból álló olyan járműszerelvény, amelynek megengedett legnagyobb össztömege a 12 000 kg-ot nem haladja meg, továbbá

– olyan járműszerelvény, amelyben a vontató jármű a „B” kategóriába tartozik, pótkocsijának vagy félpótkocsijának megengedett legnagyobb össztömege a 3500 kg-ot meghaladja, de a szerelvény megengedett legnagyobb össztömege a 12 000 kg-ot nem haladja meg

„C” kategória – nem a „D1” vagy „D” kategóriába tartozó, 3500 kg-ot meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű, és a vezetőn kívül legfeljebb nyolc utas szállítására tervezett és gyártott gépjármű, valamint az ilyen gépkocsiból és könnyű pótkocsiból álló járműszerelvény
„CE” kategória – a „C” kategóriába sorolt gépjárműből és nehéz pótkocsiból álló járműszerelvény
„D1” kategória – a vezetőn kívül legfeljebb tizenhat utas szállítására tervezett és gyártott, 8 m-t meg nem haladó legnagyobb hosszúságú gépjárművek; „D1” kategóriába tartozó gépjármű és könnyű pótkocsiból álló járműszerelvény
„D1E” kategória – „D1” kategóriába tartozó gépjárműből és nehéz pótkocsiból álló járműszerelvény
„D” kategória – a vezetőn kívül több mint 8 utas szállítására tervezett és gyártott gépjárművek; a D kategóriába tartozó gépjárműből és könnyű pótkocsiból álló járműszerelvény
„DE” kategória „D” kategóriába tartozó gépjárműből és nehéz pótkocsiból álló járműszerelvény

 

 

Melyek a Nemzeti vezetői engedély kategóriák?

„K” kategória

– kerti traktor

– állati erővel vont jármű

„T” kategória

– mezőgazdasági vontató (mezőgazdasági és erdészeti traktor) és két nehéz pótkocsi

– lassú jármű és pótkocsi

– kerti traktor

– állati erővel vont jármű hajtására

– segédmotoros kerékpár (ide értve a „mopedautót” is)

„TR” trolibusz

– trolibusz

– mezőgazdasági vontató és két nehéz pótkocsi

– segédmotoros kerékpár

– lassú jármű és pótkocsi

– kerti traktor

– állati erővel vont jármű hajtására

„V” kategória

– kerti traktor

– állati erővel vont jármű hajtására

 

 

Melyek a járművezetésre jogosító okmányok kiadására vonatkozó életkori feltételek?

Kategória Minimális életkori feltétel Megjegyzés
„AM” kategória 14. életév  
„A1” kategória 16. életév  
„A2” kategória 18. életév  
„A” kategória 24. életév Előzetes motorkerékpár vezetési gyakorlat hiányában.
„B1” kategória 16. életév  
„B” kategória 17. életév  
„BE” kategória 18. életév  
„C1” kategória 18. életév  
„C1E” kategória 18. életév  
„C” kategória 18. életév 21. életév betöltéséig csak Magyarország területén jogosít vezetésre.
„CE” kategória 18. életév 21. életév betöltéséig csak Magyarország területén jogosít vezetésre.
„D1” kategória 18. életév 21. életév betöltéséig csak Magyarország területén jogosít vezetésre.
„D1E” kategória 18. életév 21. életév betöltéséig csak Magyarország területén jogosít vezetésre.
„D” kategória 21. életév 24. életév betöltéséig csak Magyarország területén jogosít vezetésre.
„DE” kategória 21. életév 24. életév betöltéséig csak Magyarország területén jogosít vezetésre.
„K” kategória 16. életév  
„T” kategória 16. életév  
„Tr” kategória 20. életév  
„V” kategória 20. életév  

 

 

Melyek a kötelező óraszámok és teljesítendő menettávolságok a közúti járművezető-képző tanfolyamokon?

Kategória Alapismeretek
Elméleti és Bü tantárgyak
Járművezetési gyakorlat
összesen óra összesen óra A F F/v F/o F/h F/é F/k M
A1, A2, 22 16 6 10 8 2 240
A11) 3 2 1 1 1 30
A22) 12 4 8 6 2 180
A23) 3 8 2 6 4 2 120
A4) 12 4 8 4 4 180
A5) 3 8 2 6 4 2 120
A2) 16 6 10 8 2 240
A3) 3 10 4 6 4 2 150
A6) 22 26 10 16 11 5 390
B 28 29 9 20 14 4 2 580
B969) 6 6 6
B1 28 29 9 20 14 4 2 348
C1 80 19 6 13 7 2 2 2 228
C 80 29 6 23 15 4 2 2 348
C7) 16 14 6 8 4 2 2 168
D1 40 29 6 23 15 4 2 2 348
D 28 29 6 23 17 4 2 348
BE 22 16 6 10 4 4 2 192
C1E 20 14 6 8 4 2 2 168
CE 20 14 6 8 4 2 2 168
D1E 22 14 6 8 4 2 2 168
DE 20 14 6 8 4 2 2 168
AM 16 10 4 6 100
T 56 24 6 18 9 5 4  
K 12  
TR 102 49 4 45 45  
TR8) 50 26 4 22 22  
Rövidítések:        
  K = Közlekedési alapismeretek A = Alapoktatás
  Je = Járművezetés elmélete F = Főoktatás
  Szü = Szerkezeti és üzemeltetési ismeretek F/v = városi vezetés
  = Biztonsági ellenőrzés és üzemeltetés F/o = országúti vezetés
  Mu = Munkavédelem, tűzvédelem, szállítás F/h = hegyvidéki vezetés
  F 1–2 = F 1–2 számú trolibusz jelzési és forgalmi utasítás F/é
F/k
= éjszakai vezetés
= vezetés könnyű terepen
  M = Menettávolságok kilométerben    
                               

 

1) érvényes „B” kategóriás vezetői engedély esetén

2) „A1” kategória megszerzését követő két éven belül

3) „A1” kategória megszerzését követő két éven túl

4) „A2” kategória megszerzését követő két éven belül

5) „A korlátozott” vagy „A2” kategória megszerzését követő két éven túl

6) amennyiben betöltötte 24. életévét és nem rendelkezik sem ”A1” kategóriás, sem „A2” kategóriás vezetői engedéllyel

 

 

Milyen a képzés és a vizsgák sorozata?

Elméleti tanfolyamra való jelentkezés → elméleti tanfolyam elvégzése → sikeres elméleti vizsga → gyakorlati képzés elvégzése → sikeres gyakorlati vizsga → vizsgaigazolás továbbítása a közlekedési igazgatási hatóság (okmányiroda) részére → vezetői engedély kiállítása

+ Éjszakai vezetés

 

Kik végzik a Közúti járművezetők vizsgáztatását?

Az elméleti és a gyakorlati vizsgákon a Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpont (a továbbiakban: KAV) vizsgabiztosai vizsgáztatnak.

 

Melyek az elméleti vizsgatárgyak, és mennyi a gyakorlati vizsgatárgyak vizsgaideje (percben)?

Kategória Elméleti vizsgatárgyak Gyakorlati vizsgatárgyak vizsgaideje
Szü F1–2 Mu Jk R F3)
1 2 1 2 1 2 1 3
AM X 15 10 30 20
A1 X 20 15 50 40
A2 X 20 15 50 40
A2) X 20 17 50 40
B X 60 50
B96 X X -15 10
B1 X 20 17 50 40
BE X X X 15 10 15 10 50 40
C1 X X X 20 15 15 10 60 45
C X X X 20 15 15 10 60 45
C1E X X 15 10 20 15 60 45
CE X X 15 10 20 15 60 45
D1 X 15 10 15 10 60 45
D X 15 10 15 10 105 90
D1E X X X 15 10 15 10 60 45
DE X X 15 10 15 10 60 45
T X X 20 15 15 10 35 25
K X
Trolibusz X X X X 15 10 15 10 50 40

Rövidítések:

= Közlekedési alapismeretek. Tartalmaz járművezetés elméleti, valamint az „A”, „A korl.”, „B”, „T” kategóriáknál, továbbá az „A1”, „A2” és „B1” kategóriánál szerkezeti és üzemeltetési kérdéseket is.
Szü = Szerkezeti és üzemeltetési ismeretek.
= Biztonsági ellenőrzés és üzemeltetés
Jk = Járműkezelési vizsga.
R = Rutin vizsga.
F = Forgalmi vizsga.
Mu = Munkavédelem, tűzvédelem, szállítás.
F 1–2 = F 1–2 számú trolibusz jelzési és forgalmi utasítás.
A gyakorlati vizsgák esetében a táblázat szerinti
az 1. jelű oszlop időértékei a teljes vizsga időket,
a 2. jelű oszlop időértékei a feladatok végrehajtására biztosított maximális időket,
a 3. jelű oszlop időértékei a közúton vezetéssel töltött időket jelentik.
2. azon 24. életévét betöltött vizsgázó esetében, aki nem rendelkezik „A2” vagy „A korl.” kategóriás vezetői engedéllyel, ez esetben a járműkezelési vizsga kiegészül az „alkalmassági feladat” végrehajtásával.

 

 

Melyek az elméleti vizsgáztatás főbb adatai?

Kategória Tantárgy Kérdések Megfelelés pontszáma
(pont)
Megengedett hibapontok száma
(pont)
Tiszta vizsgaidő összesen
(perc)
száma
(db)
összpontértéke
(pont)
AM K 25 35 30 5 25
A1, A2, K 55 75 65 10 55
A K 55 75 65 10 55
B, B1 K 55 75 65 10 55
B96

Szü

M

25

25

25

25

21

21

4

4

25

25

C1, C K 25 35 30 5 25
  Szü 25 25 21 4 25
  M 25 25 21 4 25
D1 K 25 35 30 5 25
D K 25 35 30 5 25
BE K 25 35 30 5 25
D1E Szü 25 25 21 4 25
  M 25 25 21 4 25
C1E K 25 35 30 5 25
CE Szü 25 25 21 4 25
  K 25 35 30 5 25
DE Szü 25 25 21 4 25
T K 55 75 65 10 55
  M 25 25 21 4 25
K K 25 25 20 5 25”

Rövidítések:

K = Közlekedési alapismeretek. Tartalmaz járművezetés elméleti, valamint az „A”, „A korl.”, „B”, „T” kategóriáknál, továbbá az „A1”, „A2” és „B1” kategóriánál szerkezeti és üzemeltetési kérdéseket is.
Szü = Szerkezeti és üzemeltetési ismeretek.
M = Munkavédelem, tűzvédelem, szállítás.

 

Melyek a forgalmi vizsga sikertelenségét okozó hibák?

közlekedési szabályt sért;

– a KRESZ szerinti ellenőrzést nem képes elvégezni;

– veszélyhelyzetet teremt, vagy balesetet okoz;

– meghatározott feladatot második javítás után sem képes a megfelelő módon végrehajtani;

– elindulás előtt a féklevegő- és fékezőnyomást nem ellenőrzi (légfék vagy levegőrásegítés esetén);

– az üzemi fék hatásosságának ellenőrzését elmulasztja;

– az irányjelzést vagy a körültekintést elmulasztja;

– a tervezett haladási iránnyal ellentétes irányba a járművel több mint 50 cm-t elgurul;

– balesetveszélyes manővere miatt a szakoktatónak be kell avatkoznia;

– figyelmét a technikai kezelés elvonja a forgalomtól;

– a sebességváltások közben elrántja a kormányt, vagy haladási irányától hagyja eltérni a járművet (nem képes megtartani);

– nem képes felvenni a forgalom ritmusát, akadályozza a forgalmat, vagy a vizsga időtartama alatt túlnyomórészt indokolatlanul lassan halad;

– rendszeresen kis követési távolságot tartva, zavarja az előtte haladót;

– sebessége megtévesztő az elsőbbségadás tekintetében;

– egyenrangú útkereszteződésbe úgy hajt be, hogy elsőbbségadási kötelezettségének nem tudna eleget tenni (fékkészenlét hiánya);

– durva fékezéssel áll meg az úttesten áthaladó gyalogosok előtt;

– gyorshajtást, vagy relatív gyorshajtást követ el;

– nem képes folyamatosan kormányozva irányítani a járművet;

– elveszti a jármű feletti uralmát;

– a járművel felhajt a járdára (már egy kerékkel is);

– nem biztonságosan kanyarodik, indokolatlanul benyomja a tengelykapcsoló pedált;

– indokolatlanul vagy szabálytalanul igénybe veszi a menetirány szerinti bal oldalt;

– a besorolást, sávváltoztatást szabálytalanul, figyelmetlenül hajtja végre;

– az útkereszteződésben nem követi a forgalmi sávját;

– elsőbbségadási kötelezettségének nem tesz eleget;

– a közlekedési helyzetet nem ismeri fel;

– nem a közúti jelzéseknek megfelelően közlekedik;

– nem megfelelően reagál a gyalogosok viselkedésére;

– a forgalmi helyzetekről nem tájékozódik, figyelmetlen;

– rendszeresen akadályozza a forgalmat;

– megtévesztő irányjelzést ad;

– a megkülönböztető jelzést használó járművet nem veszi észre, vagy arra nem megfelelően reagál;

– rendszeresen hirtelen, blokkolva fékez (a lassulást nem érzékeli), képtelen egyenletes lassításra;

– a fék- és tengelykapcsoló pedált többször nem a megfelelő sorrendben működteti;

– tartósfékkel felszerelt járművön nem, vagy helytelenül alkalmazza a tartósféket;

– várakozás céljából történő megálláskor a rögzítő fékkel nem rögzíti a járművet (járműszerelvényt);

továbbá, autóbusz esetében:

rendszeresen hirtelen, blokkolva fékez (a lassulást nem érzékeli), az autóbuszban az álló utasok elesnének;

– a megállóhelyen nem áll meg, azt kihagyja;

– a körültekintést elmulasztja, a jobb oldali, valamint az utastér felé néző visszapillantó tükörbe nem tekint be;

– nem képes a megállóhelyet jelző táblánál, csak annak elhagyása után megállni;

– megállóban az autóbuszt nyitott ajtóval hagyja elgurulni;

– a megállóhelyen való megálláskor a járművet a rögzítő fékkel nem rögzíti;

– a megállónál az úttesten lévő vizet a megállóhelyen várakozó utasokra fröcsköli;

– a jelzőcsengő megszólalása után nyitott ajtóval indul el az autóbusszal;

továbbá, menetíró készülék kezelésével járó vizsgák esetében

– a „C”, „D” kategóriák, valamint a „C1E”, „D1E”, „CE”, „DE” kombinált kategóriák esetében a menetíró készüléket nem tudja kezelni, vagy az adatrögzítő lapot nem tudja értelmezni.

© 2019 Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpont